Halloween napján a kazincbarcikai olvasótáborba kaptam meghívást. A Puszirablókat hoztam magammal és a kalózkapitány jelmezemet. Megtudtam, hogy mindenkinek volt már ijesztő jelmeze a jelentkezők közül. Csontvázak, zombi, fekete macska, boszorkány - és méhecske... Az olvasótáborban kb. tizenöten voltunk, ezért tüzetesebben is megvitathattuk a mese részleteit. Például hogyan alakulhatott ki a jóéjtpuszi adásának szokása és valaki azt is megkérdezte, hogy Szeretke hercegnő pucér volt-e, amikor elrabolták a kádból. Természetesen az volt, hiszen ki megy ruhában fürdeni? Senki. Szerencsére a kalózhajón kap majd új ruhát. Kérdésemre, hogy miből varrnak neki ruhát, megindult a találgatás: pamutból, kenguruszőrből... A kalózkapitányra szemceruzával bajuszt és szakállat és sebhelyet rajzoltam, volt aki még az előadás után is kért ilyet. Zara, aki még csak óvodás (de nem veszett el az iskolások között) megmutatta, hogy tud szívecskét rajzolni, és leírni a nevét. Mirtill pedig megmutatta a saját maga által írt meséit. Még csak harmadikos, de máris meséket és rövid történeteket ír! Az engedélyével bocsátom most közre a munkáit, remélve, hogy sokan kedvet kaptok az íráshoz! Következzen BŐD MIRTILL:
